Nagy Gyula Területi Múzeum - Orosháza

Nagy Gyula Területi Múzeum bemutatása

Az első múzeum – egy iskolai gyűjtemény – 1927. április 10-én nyílt meg Orosházán. Megalkotója Juhász Balázs pedagógus, aki a diákokat bevonta a gyűjtő és nyilvántartó munkába is. Egyik tanítványa volt az a Nagy Gyula, aki a II. világháború végén községi igényre letette a városi múzeum alapjait a Schwarcz János által felajánlott magánházban.

Rövid ideig Beck Zoltán néprajzkutató állt a Múzeum élén (1979), aki már ezt megelőzően is jelentős folklórgyűjtést végzett. A nyolcvanas évektől Hévvízi Sándor vezette az intézményt (1980–2001). Nyelvész végzettségűként összegyűjtötte Békés megye földrajzi neveit. Igazgatósága alatt nyitotta meg kapuit a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény, melynek létrejöttében nagy szerepe volt Szabó Ferenc megyei múzeumigazgatónak.

Az orosházi múzeum 1944-től városi múzeumként, Juhász Balázs Múzeum néven működött 1950-ig, mikor is államosították és a Szántó Kovács János nevet vette fel. 1962-től beolvadt a megyei múzeumi szervezetbe, annak keretében működött 2000. december 31-ig. 2001. január elsejével Orosháza Önkormányzata vette át és területi hatóságú múzeumként Szántó Kovács János Területi Múzeum néven működött 2015-ig.

2015. november 1-től Nagy Gyula nevét vette fel az intézmény, továbbra is területi hatáskörrel.

Állandó kiállítások
„Viharsarok népe”
Az orosházi múzeum állandó kiállítása a múzeumépület emeletén található három helyiségben kapott helyet 2005-ben. A „Viharsarok népe” című tárlat – nevére rímelve – Orosháza és a múzeum gyűjtőterületéhez tartozó települések lakosainak, a Békési- és Csanádi-háton, valamint a Vásárhelyi-pusztán élők mindennapjaiba ad bepillantást az újkőkortól a XX. század végéig.

Bár a tárlat alapvetően a helytörténet időrendi vonalán haladva mutatja be a térség múltját, de a válogatott tárgyi anyag jó érzékkel domborítja ki a múzeum régészeti és néprajzi gyűjteményének gazdagságát, az őrzött értékek sokféleségét.

A három berendezett terem közül az első a neolitikumtól a harmadik Orosháza megszületésének időszakáig, a XVIII. századig mutatja be az egykorvolt ember életének néhány aspektusát: a mindennapi élet kellékeit, használati eszközöket, az életmódhoz köthető tárgyi emlékeket. A második szoba a XIX., míg a harmadik egység a XX. század történéseinek ide vágó vonatkozásait igyekszik megjeleníteni.